Az érsek március 21-én az albán államelnökkel együtt kórházat látogatott  Az érsek március 21-én az albán államelnökkel együtt kórházat látogatott  

A tiranai metropolita érseket Pugliába szállították, állapota súlyos

A máltai származású 76 éves tiranai érseket, koronavírus okozta súlyos megbetegedéssel az olaszországi Pugliába szállították, egy olasz kapucinus atyával együtt, akinek tesztje szintén pozitív - jelenti az Agensir hírügynökség pénteki közleménye.

P. Vértesaljai László SJ – Vatikán      

Helyzetére való tekintettel sürgősséggel Olaszországba szállították a Tirana-Durrësi érsekség főpásztorát George Anthony Frendo metropolita érseket és vele együtt Bonaventura kapucinus atyát, akiknek vírustesztje pozitívnak bizonyult. Súlyos légzési elégtelenség miatt csütörtök éjjel mindkettőjüket Olaszországba szállították egy puglai kórházba. Albánia és a dél-olaszországi Puglia, latin nevén Apulia régió partjai egymástól mindössze 50 km távolságra fekszenek.        

George Anthony Frendo metropolita érsek, Albánia katolikus püspöki karának az elnöke esetében, a konferencia titkárának tájékoztatása szerint, már tíz napja kimutatta az elvégzett vizsgálat, hogy koronavírussal fertőződött meg. Állapota egy héten át stabilnak bizonyult, amikor a hét közepén hirtelen súlyos légzési nehézségei támadtak. Az érseknek az Adria-parti Bari városába szállításáról Michele Emiliano, Puglia régió elnöke hozott döntést és a két beteget olasz katonai egészségügyi repülőgép szállította csütörtök éjjel Bari egyik kórházába, ahol azonnal az intenzív vírus osztályra vitték és lélegeztetőgépre kapcsolták.

George Anthony Frendo a máltai Qormi városában született 1946-ban. A domonkos rendbe lépett be és 1969-ben szentelték pappá. 1998-tól Albániában a Tirana-Durrësi érsekség általános helynöke lett, majd 2006-ban XVI. Benedek pápa segédpüspökké nevezte ki ugyanott. Ferenc pápa 2016-ban tette meg Tirana-Durrësi metropolita érsekének. 

Időközben egy másik olasz püspök is koronavírussal fertőződött meg, Giacomo Cirulli, a közép-olaszországi Teano-Calvi főpásztora – adta hírül a teanói egyházmegyei portál. A püspök egyelőre házikaranténban marad, állapota nem súlyos.

Albánia története: Még a Szűzanya kegyképe is menekülni kényszerült a törökök elől

Albánia lakossága eredetileg döntő mértékben ortodox keresztényekből állott, akik az ország déli, Bizánc felé eső részén éltek. A dalmát tengerpart velencei fennhatósága alatt a katolikusok főként az ország közepén és északon éltek. Albánia ottomán meghódoltatásával a lakosság egy része az iszlám hitre tért. Sok keresztény ekkor menekülni kényszerült és velük együtt a Szűzanya híres skutari kegyképe is elhagyta az országot, hogy a Róma melletti Genezzanóban telepedjen meg újra az ágostonrendiek ottani monostor mellett. Egy megözvegyült helyi harmadrendi ágostonos asszony, Boldog Petruccia vette észre az alig két tenyérnyi kicsi kegykép megérkezését, amelynek hatalmas hittel és emberfeletti odaadással szép reneszánsz bazilikát építtetett, mely Lazio tartomány legjelentősebb Mária búcsújáró helye, amit a pápák, köztük Szent II. János Pál pápa is előszeretettel keresett fel. A kegyhely egyúttal az albán keresztények olaszországi szentélye, amit a kegykép mellé helyezett albán nemzeti lobogó is jelképez.

Az albániai katolikus egyházról

A 3,2 millió lakosú Albánia katolikus létszáma 517 ezer, azaz a népesség 16 százaléka. Lelki ellátásukról 124 plébánián 147 pap gondoskodik, mintegy 600 szerzetes és szerzetesnő segítségével. A legkeményebb kommunista diktatúrát éppen az albánok szenvedték el, ezért is vitt számukra apostoli vigasztalást és megerősítést 1993-ban Szent II. János Pál pápa és 2014-ben Ferenc pápa.

  

   

14 november 2020, 21:16