Duka bíboros felszentelte a prágai fogadalmi Szűz Mária-szobrot

P. Vértesaljai László SJ . Vatikán     

Az eredeti prágai Szűzanya-szobor a harmincéves háború végén készült 1650-ben III. Frigyes császár akaratából, hogy emléket állítson a svédek feletti 1648-as döntő győzelemnek és hogy köszönetet mondjon az Istenanya közbenjárásának. A járványhelyzet adta megszorítások ellenére mintegy öt-hatezer hívő gyűlt össze az Óváros-téren, hogy kilencnapos novéna ima után tanúja lehessen annak az eseménynek, amire a prágaiak már évtizedek óta vártak. Így került vissza az eredeti helyére annak a barokk Mária-oszlopnak a másolata, amelyet 1918 novemberében, röviddel az Osztrák–Magyar Monarchia bukása után döntött le egy megdühödött tömeg egy tüntetésen, mivel a Mária-oszlopot az osztrák és katolikus uralom csehországi jelképének tartották. Az eredeti Mária-oszlop másolatának az elkészítésével Petr Vána szobrászt bízták meg még 1995-ben, alig pár évvel a bársonyos forradalom után. A döntésnek azonban sok politikai nehézséggel kellett szembenézni, mígnem a prágai városi polgármesteri hivatal ez év június 4-én jóváhagyta, hogy az Óvárosi téren, a ledöntött oszlop helyén állítsák fel a Mária-oszlopot. A munkálatok február 17-én kezdődtek.

Engedély éles társadalmi viták közepette  

A Mária-oszlop újrafelállításáról Prágában a kilencvenes évek közepén éles társadalmi vita robbant ki. Bár a korábbi oszlop mása már évek óta elkészült, a városi tanács még 2019 nyarán is elutasította az engedélyezést. Több történész szerint a cseh múlt megtagadása lenne, ha a Mária-oszlop visszakerülne Prága történelmi központjába. A városvezetésben időközben módosultak az erőviszonyok és a közelmúltban a testület jóváhagyta a Mária-oszlop újbóli felállítását az Óvárosi téren, és a hivatalos építési engedélyt is kiadták.

Szűz Mária egyház-anyai szerepe

A szobormegáldás szertartása során Petr Vána, aki a fennmaradt részek, valamint korabeli fényképek és háttéranyagok alapján készítette el az oszlop másolatát, homokkőből, márványból és gránitból készített maradandó rózsákat helyezett el a szobor talapzatánál. A tizenöt méter magas szobor csúcsán a Szűzanya fejét tizenkét aranycsillag díszíti, ahogy a Jelenések könyve látomása leírja: „Az égen nagy jel tűnt fel: egy asszony; öltözete a Nap, lába alatt a Hold, fején tizenkét csillagból korona. Áldott állapotban volt, gyötrelmében és szülési fájdalmában kiáltozott” (Jel 12.1-2). A keresztény hagyomány e látomásban Szűz Mária egyház-anyai szerepét ismerte fel és ennek jegyében templomok és terek adtak helyet világszerte a Mária szobroknak, mindenkor kérve közbenjárói segítségét.

Ahogy ez 1648-ban történt, amikor a svéd seregektől ostromolt prágai hívek az Óváros tér temploma elé jöttek imádkozni, ahová a Szűzanya egyik kegyképét vitték ki és helyezték el a térden állva imádkozó hívek elé. Az 1648 győztes csata visszaszorította a svédeket, majd a vesztfáliai béke megkötése után 1650-ben a hála jeleként emelték az oszlopot és rajta a szobrot a Szűzanya tiszteletére. Az eredeti fogadalmi szobor Jan Jiří Bendl művész alkotása.

A cseh főváros most immár ismét két történelmi Mária szoborral büszkélkedhet

A cseh főváros most immár ismét két történelmi Mária szoborral büszkélkedhet. Ugyanis a prágai Hradzsin tér fölső részének közepén álló Szűz Mária-szobrot hálából állították azért, mert a pestisjárvány Prágának ezt a városrészét elkerülte. A szoborcsoportot 1725–1728 között faragta ki Ferdinand Maximilian Brokoff, de a felállított alkotást csak 1736-ban szentelték fel, 86 évvel az Óváros-téri Mária szobor után. A háromszög alapú, kettős talapzatra elhelyezett álló és ülő szoboralakok Prága városának védőszentjei, akiknek a városrész polgárai megmenekülésüket köszönték. Az alsó talapzat alakjai: Nepomuki Szent János, Szent Erzsébet, Szent Péter, Szent Norbert, Szent Flórián és Borromeo Szent Károly. A fentiek: Szent Vencel és Szent Adalbert. Az oszlop tetején a Szeplőtelen Szűz Mária alakja áll – ez egy másolat, az eredeti szobor a Cseh Nemzeti Múzeum kőtárának egyik szép darabja. A szobrász Árpád-házi Szent Erzsébetet díszmagyarban, zsinóros díszítésű ruhában, koronás fővel formálta meg. A díszruhás szent fonott kosárból cipót nyújt egy térdeplő koldusnak.