Lucca Szent Márton-székesegyháza Lucca Szent Márton-székesegyháza 

Luccában a népi ájtatosság ad erőt az újrakezdéshez

A kis toszkán ékszerdobozként ismert város is fölemeli fejét, és a népi ájtatosságból merít erőt a járvány utáni újrakezdéshez. Nagyon fontosak a liturgikus szertartások, melyek a helyi lelkiség magvát alkotják – mondta el a Vatikáni Rádiónak a luccai érsek.

Gedő Ágnes / Eugenio Bonanata – Vatikán

A pandémia csak megerősítette Lucca város közösségében a népi ájtatosságot, annak dacára, hogy idén nyáron a tervezett szertartásokat módosítani kell, vagy akár elhalasztani a jelenlegi egészségügyi vészhelyzet miatt. Ezt erősítette meg Paolo Giulietti érsek, aki a védőszentek, az egyházatyák tiszteletéről, valamint a transzcendenssel való kapcsolatról beszélt az interjúban. Mint mondta, az emberek biztonságot és reményt merítenek a gyakorlatban megélt hitből és a hagyományból.

A Szent Arc tisztelete

Elegendő arra gondolni, hogy szinte valamennyi plébánián nagy tisztelet övezi Szent Rókust és Szent Sebestyént, akik a pestisesek védőszentjei- magyarázta a luccai érsek. A pestis témája iránti figyelem hangsúlyosan megjelenik a város lakóinak hitéletében. Szeptember 14-15-én tartják a Szent Arc ünnepét, melyet a székesegyházban őriznek. Ezt a fából készült feszületet nemrég ismerték el a legrégibb nyugati szoborként. A legújabb karbon-vizsgálatok szerint, melyeket az Olasz Nezmeti Kutatóközpont végzett, az alkotás a VIII. század utolsó harmada és a IX. század eleje közé datálható. Ez alátámasztja a legendát, mely szerint 782-ben hozták Luccába a feszületet. Ez az eredmény megerősítette a feszület tiszteletét, ami már régóta az egész világon elterjedt a Luccából elvándorolt lakosok, illetve a Via Francigena úton itt áthaladó zarándokoknak köszönhetően.

A Szent Archoz kapcsolódó szertartások ősi gyökerekig nyúlnak vissza. Egy éjszakai körmenettel kezdődnek, amit vesperás és főpapi szentmise követ. Ennek a nagy ünnepnek vallási, polgári és identitás-értéke van. Nem véletlenül szerepel Lucca érméin és zászlaján, ami 1847 óta önálló állam volt. Ezt az emblémát továbbra is nagy figyelemmel és részvétellel követi az egész közösség.

Az evangélium hirdetése

Ez az ikon nagyobb jelentőségre tett szert idővel, mint ma a védőszent, Szent Paulinus, akit július 12-én ünnepelnek. „Ő volt a város első evangelizálója” – emelte ki Giulietti érsek, majd emlékeztetett rá, hogy a legenda ezt a szentet egyenesen Szent Péterhez kapcsolja. Ezzel alátámasztja azt az elméletet, mi szerint Lucca városába nagyon korán elérkezett az evangéliumi jó hír.

Keresztény identitás a jövőben

„El kell ismerni, hogy a keresztény identitás kettős szálon kötődik a luccaiak önazonosságához”– üzeni a város főpásztora. Giulietti érsek szerint ez a más karitatív szentekhez kapcsolódó tiszteletben is megjelenik, mint Szent Zita és Szent Márton. „Éppen a térségben gyakori szeretetcselekedetek mutatják meg a közösség erejét. Tanúskodnak a hit kapcsolatáról, a szolidaritás értékéről és az utolsók iránti figyelemről. Ez a hivatás még ma is jellemzi mindazokat, akik szeretik Luccát az önkéntesség olasz fővárosának nevezni” – zárta a Vatikáni Rádiónak adott interjúját Paolo Giulietti érsek.

07 július 2020, 13:22