Toszkán orvosok az egészség és az üdvösség szolgálatában: Húsvétkor áldoztattak
P. Vértesaljai László SJ – Vatikán
Filippo Risaliti, a prátói kórház beosztott orvosa nyilatkozott a Vatikáni Rádiónak különleges tapasztalatairól. „Rendkívüli helyzetben élünk, kórházunk járványosztályára sem a betegek családtagjai nem léphetnek be, de még a kórházlelkész sem. Éppen ezért Carlo Bergamaschi atya egyeztetett Prato főpásztorával, Giovanni Nerbini püspök úrral, aki megadta az áldoztatás engedélyét az orvosok egy önkéntes csoportjának, akiket erre a kórházlelkész felkészített”.
Test és lélek ápolása
„Nekünk orvosoknak a feladatunk az emberi személy ápolása és gondozása. Név szerint Lorenzo Guarducci, Alessio Baldini, Sara Francini és Filippo Becherucci orvoskollégáimról van szó, akik ebben a nagyon szép tapasztalatban részesülhettünk. Számunkra a betegeink nemcsak gyógyítandó testek, hanem emberi személyek, akik testből és lélekből állnak. Mi nem szorítkozhatunk csak a betegségek gyógyítására, mert ez csak részleges válasz lenne a betegeink igényeire. Az áldoztatásnak ez a feladata nemcsak szakmai, hanem emberi küldetésünk is. A betegség ugyanis elszigetel, így a betegek végül egyedül maradnak”.
Az emberi kapcsolatok ereje
„Orvosként megértettük – folytatja Risaliti doktor –, hogy milyen fontos az emberi jelenlétünk és közvetítésünk a betegek felé, számunkra, akik ismerjük az orvosi protokollt, a kötelező szabályokat a fertőzés elkerülésére. Éppen ezért fontos a jelenlétünk a találkozás, a kapcsolat pillanatában, a betegek és Isten emberei között, mindez a kórház intenzív osztályán. Ez különösen nehézzé tesz mindent, hiszen a betegek lélegeztető készüléken vannak, így nem tudnak nyelni sem, tehát nem fogadhatják az Eucharisztiát, csak lelki formában. Éppen ezért az orvoskollégáimmal a betegek előtt a szentséget felmutatva, imádságot mondtunk értük és a nevükben is. Egy beteg, akit éppen levettek a lélegeztető készülékről, azonban hagyományos módon magához vehette a szentséget”.
A betegség magánya
„A koronavírus fertőzés a beteg testét sújtja, de súlyosan megsebzi a lelket és a szellemet” – magyarázza Risaliti doktor, az orvosi áldoztató csoport vezetője. „Ezek e betegek teljes elszigeteltségben vannak, megfosztva a szeretett családtagjaiktól, barátaiktól. Nagy félelemben és szorongásban élnek, éppen ezért, mi orvosok, akik egyedül találkozhatunk velük, különleges helyzetben vagyunk. Utat szeretnénk nyitni a magányukhoz. Különösen fájdalmas volt ez számunkra, amikor egyik kollégánkat, egy megfertőződött orvos társunkat látogattuk meg, aki éppen szakmai ismeretei révén jobban láthatta másoknál a helyzet súlyosságát. Másik különleges helyzet akkor adódott, amikor az egyik beteg kérte a szentséget, a szomszéd ágyon lévő társa azonban nem, de látva az imádságunkat, ő is velünk együtt folytatta az imát”.
