Torinó látja vendégül idén decemberben a következő Taizéi találkozót

Amedeo Lomonaco / Somogyi Viktória – Vatikán

December 28. és 2021. január 1. között Torinó ad otthont a Taizéi ökumenikus közösség 43. európai találkozójának. A hírt Alois testvér, a Taizéi Közösség perjele tette közzé, amelyet kitörő örömmel fogadtak a torinói főegyházmegyéből érkezett fiatalok. Cesare Nosiglia, Torino érseke sajtóközleményében fontos bejelentésnek nevezte a következő találkozó helyszínét, amely „megerősíti azt az erős köteléket, amely a Taizéi Közösséggel kiépített barátság hosszú útjának gyümölcse”.

Torinó kapcsolata Taizével

A főpásztor ennek a kapcsolatnak és útnak három aspektusát emelte ki. Hosszú évtizedek óta Piemont tartományból és az Aosta-völgyből fiatalok számos csoportja utazott időközönként Taizébe és minden évben részt vett a „Bizalom zarándoklatán”. Ezentúl Torinóban sokszor rendeztek jelentős taizéi imatalálkozókat, amelyeket a főegyházmegye ifjúságpasztorációs szolgálata szervezett a „Torinó Taizével találkozik” elnevezésű csoporttal együtt. Torinó érseke sajtóközleményében továbbá felidézte a személyes találkozásait Roger testvérrel, aki 1940-ben megalapította a Taizéi nemzetközi ökumenikus közösséget Franciaországban.

Torinó tárt karokkal várja a Taizéi fiatalokat

„Torinó nyitott szívvel és tárt karokkal várja a Bizalom zarándoklatának fiatal résztvevőit” – hangsúlyozta Nosiglia érsek. „A családok és a közösség vendégszeretete, Piemont spirituális, kulturális és művészeti gazdagsága, valamint a szolidaritás és a legutolsók iránti figyelem ősi helyi hagyománya biztos ígéretet jelent a következő Taizéi találkozóra. A hit és az öröm intenzív és meglepő élményének ígérete ez.”

A taizéi ökumenikus találkozó

Minden évben több mint 70 országból 18-35 év közötti fiatalok ezrei vesznek részt az évvégi nemzetközi találkozón. Nemcsak Európából, de más kontinensekről is érkeznek a rendezvényre. 1978-tól kezdve a Taizéi Közösség minden évben egy európai nagyvárosban a „Bizalom zarándoklatára” hívja a fiatalokat, amelyet „Taizéi szilveszternek” is neveznek. Ezeknek a találkozóknak fontos eleme a vendégszeretet a helyi családok és a közösség részéről, amelyek európai fiatalok ezreit fogadják be otthonukba. Szilveszterkor a résztvevők esti imára gyűlnek össze, majd megrendezik a „Népek ünnepét” az egyes vendéglátó kisközösségekben. A különböző nemzetiségű fiatalok énekeket, táncokat adnak elő és játékokat szerveznek, megosztva örömüket és kultúrájukat egymással.

A Taizéi Közösség története

Roger Schütz 1940-ben vásárolt házat Taizében azzal a céllal, hogy segítse a megszállt Franciaország üldözötteit és menekülteit. Hamarosan több személynek nyújtott menedéket, köztük zsidóknak, kisebb keresztény csoportok tagjainak, vagy egyéb okból üldözötteknek. Mivel tevékenységére 1942-ben a Gestapo fényt derített, elhagyták Franciaországot és a háború végéig Svájcban húzták meg magukat. Roger testvér 1944-ben térhetett vissza Taizébe, ekkor már három másik férfi is vele tartott. 1945-től árván marad gyerekeket fogadtak be, illetve kapcsolatba kerültek a környéken fogva tartott német hadifoglyokkal is. 1949-ben hét testvér tett fogadalmat, ezzel hivatalosan is létrejött a szerzetesközösség. Roger testvér 1952 végén írta le a közösségi együttélést szabályozó regulát. Az évek során egyre több férfi csatlakozott hozzájuk, és mára a szerzetesek száma meghaladja a százat. A szerzetesek körülbelül harminc országból és különböző felekezeti csoportokból származnak (pl. református, evangélikus, anglikán, katolikus stb).

Kiengesztelődés

A közösség eszmerendszerének középpontjában a kiengesztelődés áll. A szerzetesközösség ökumenikusan szerveződik, így egyetlen keresztény egyház fennhatósága alatt sem áll, de igen jó kapcsolatokat ápol mind a keresztény, mind a nem keresztény vallásokkal. A közösség fennállása során gyakorlatilag az összes nagy keresztény egyház feje megfordult Taizében, így 1986-ban II. János Pál, több alkalommal a canterbury anglikán érsek, számtalan más protestáns egyházi vezető és több ortodox metropolita is. Szintén vendégül látták már az európai államok politikai vezetőinek jelentős részét.

A közösség nem fogad el adományokat

Az eredeti elképzeléseknek megfelelően a szerzetesközösség nem kíván külön vallási irányzattá válni, hanem arra buzdítja a vele kapcsolatba kerülő fiatalokat és idősebbeket, hogy a Taizé-i közösségi élmény segítségével, de saját nemzeti-vallási vagy egyéb közösségüknek igyekezzenek teljesebb értékű tagjává válni. A szerzetesközösség alapszabálya szerint semmilyen adományt nem fogad el, a szerzetesek maguk biztosítják megélhetésüket. Taizé egész évben nyitva áll az oda látogató fiatalok előtt, akik felekezeti hovatartozástól függetlenül vehetnek részt a közösség életében. A szerzetesek célja a Taizébe érkezők mind erőteljesebb közösségi integrációja, ezért a fiatalok bekapcsolódhatnak a tábor fenntartásába, közös imákon, illetve előadásokon, workshopokon vesznek részt, és természetesen bekapcsolódhatnak a táborban kialakított közösségi téren zajló vidám összejövetelkbe is. Ugyanakkor a Taizébe érkező vendégeknek szintén lehetőségük van idejüket természeti közegben csendes elvonultságban tölteni.