Keresés

Vatican News
Michael Czerny bíboros Michael Czerny bíboros 

Michael Czerny bíboros családjáról: Olyan, mint a „Menekülés Egyiptomba” - című festmény

A migránsokért és menekültekért felelős szekció helyettes titkárát október 5-én kreálta bíborossá Ferenc pápa. A cseh származású főpásztor először a Vatikáni Rádiónak beszélt családja II. világháborús emlékeiről, valamint bíborosi címere és mottója jelentéséről.

Gedő Ágnes / Johanna Bronkova és Emanuela Campanile –Vatikán

Római katolikus hite, zsidó származása, édesanyja bebörtönzése és szenvedése a náci koncentrációs táborban, a háború, majd menekülés Kanadába. Később visszatérés Csehszlovákiába, ahol a kommunista üldözés sem tudta szétverni az egyházat. Nagyvonalakban erről beszélt a Vatikáni Rádió cseh adásának adott interjúban Michael Czerny jezsuita bíboros.

Zsidó felmenők, római katolikus hit

Szülei Morvaországban éltek. Édesanyja, Winifried Hayek Czerny a II. világháború alatt húsz hónapot töltött börtönben és koncentrációs táborban. Mezőgazdasági munkára is kényszerítették. Jóllehet római katolikus szülők gyermeke és ebben a hitben nevelkedett, nagyszülei zsidónak születtek, ezért az 1939 márciusától kormányzó náci hatóságok őt is zsidóként tartották számon. Apja, Egon Czerny is római katolikus volt, de mivel nem voltak zsidó felmenői, nem került koncentrációs táborba.  A háború utolsó 8 hónapját így is kényszermunkával töltötte Postoloprtyban, mivel nem volt hajlandó elválni feleségétől, akit eközben Terezínben tartottak fogva.

Túlélés és művészet

Édesanyja nem a holokauszt áldozataként gondolt önmagára, mivel nem tartozott a zsidó közösséghez, római katolikus volt. Ő egy őrült, gyilkos rendszer szerencsés túlélőjének tartotta magát, amelyiknek nem volt joga üldözni és kivégezni valakit pusztán a származása miatt. Amikor 1995-ben visszatért Terezínbe, az emlékkönyvbe ennyit írt: Túléltem. És valóban túlélte azt a szörnyű gonoszságot, amelyik emberi lényeket börtönzött be, számokká alacsonyítva őket, majd hamuvá, porrá semmisítette meg a gázkamrákban. A művészet segítségével sikerült legyőznie a rosszat. Porból vagy agyagból sok élő ember arcát formálta meg, melyek sokáig fennmaradnak, jóval túlélve az emberi lét idejét, mert – a sors iróniája – kemencében kiégették őket. A Czerny-család három szobrot odaajándékozott a terezíni múzeumnak, egyik közülük az új bíborost ábrázolja.

Anyai nagyanyja, Anna Hayek is művészi tehetséggel volt megáldva. Ő festette a Menekülés Egyiptomba – című üvegképet. Bár katolikus volt férjével, Hansszal és két gyermekével együtt, a terezíni koncentrációs táborba internálták őket felmenőik zsidó származása miatt. Ő Auschwitzban hal meg néhány héttel a háború vége előtt, a család többi tagja már sokkal korábban.

Menekülés Egyiptomból
Menekülés Egyiptomból

Kanadában új életet kezd a család, de Czerny visszatér gyökereihez

Czerny bíboros ezután elmeséli, amikor szülei nagy döntést hoztak: elhagyják Európát és Kanadába költöznek, hogy új életet kezdjenek. 1946 és 1948 között járunk: a bíboros, majd öccse születésekor. Kanadában egy család segíti a beilleszkedésüket, hogy megismerjék a nyelvet, a kultúrát, a szokásokat és végre legyőzve az etnikai akadályokat, barátságokat köthessenek. Nem felejtik el ugyanakkor honnan jöttek, a cseh nyelvet és a kultúrát, amit magukkal hoztak. Mikor felnő, Michael Czerny gyökerei felfedezésére indul. 1987 és 1988 között lép szülőföldjére és szerez közvetlen tapasztalatot a kommunista rezsimről. Brnóban találkozik a Hallgatás Egyházának képviselőivel. Azokkal, akik beírták magukat a történelemkönyvekbe, hozzájárulva a szégyenfal ledöntéséhez, amelyik gátlástalanul két részre szakította a világot. Nagy hatást tett Czernyre bátorságuk, hitük, mellyel életben tartották a keresztény hit lángját és az egyházi életet a kommunista időkben. Akkor még senki nem sejtette, hogy alig pár hónap leforgása alatt óriási változás következik be.

A bíborosi címer csónakja

Most nagyot ugrunk előre az időben és elérünk 2017-hez, amikor is Michael Czerny a migránsokkal és menekültekkel foglalkozó szekció munkatársa lesz, az Átfogó Emberi Fejlődés Dikasztériumán belül. Újabb két év és Ferenc pápa bíborossá kreálja. Címerében egy csónak látható, benne négy emberrel. Ez kifejezi egyrészt családi múltját, hiszen Kanadába hajón érkeztek, keresztülszelve az óceánt, másrészt mostani megbízatását a menekültekkel kapcsolatban. A csónak az egyház hagyományos jelképrendszeréhez tartozik, gondoljunk csak Péter halászcsónakjára, akit az Úr a jövevények befogadására küld (vö. Mt 25,35), függetlenül attól, hogy hol van az egyház. A Bárka mozgalom szimbóluma is, tehát így emlékeztet az irgalmas cselekedetekre mindazok iránt, akiket kirekesztettek, elfeledtek, vagy hátrányos helyzetűek. A címeren a csónak fölött aranysárga napkorong, a Jézus Társasága pecsétje. A zöld háttér pedig utalás Ferenc pápa Laudato si’ – kezdetű enciklikájára, vagyis felszólítás mindannyiunknak, hogy vegyük gondjainkba a teremtett világot, közös otthonunkat.

Suscipe - a bíborosi mottó és címer
Suscipe - a bíborosi mottó és címer

A bíborosi mottó az Istennek való önátadást jelzi

Czerny bíboros a latin Suscipe (fogadd, vedd – a szerk.) mottót választotta, Loyolai Szent Ignác imájának kezdőszavát és címét a lelkigyakorlat záró elmélkedéséből, hogyan érjük el Isten szeretetét. Ezzel az egy szóval akarja felidézni az Istennek való teljes átadás imáját, amely a bíborosi lét lelkisége. Az új bíborosoknak írt levelében a pápa világosan megfogalmazta ezt: „Az egyház új szolgálati formát kér tőletek, nagyobb önfeláldozást és hiteles élettanúságot.” A bíbor öltözék pedig a vér kiontását szimbolizálja, vagyis teljes odaadást és hűséget Krisztus iránt. A cseh származású főpásztort végül különleges mellkeresztjéről kérdezte a Vatikáni Rádió munkatársa.

Migránscsónakból készült mellkereszt

Egy fakeresztről van szó, mely Domenico Pellegrino olasz művész munkája. Az Észak-Afrikából Lampedusa szigetére igyekvő migránsok által használt csónak maradványaiból készült. A kereszt anyaga a megfeszített Jézus, Isten Fia keresztjére emlékeztet minket, aki azért jött, hogy elvegye a világ bűneit. Egy valódi szög is van benne, hiszen Jézust odaszögezték a kereszthez, és a jezsuita címerben is megjelenik a hagyományos három szög. Az egyszerű faanyag a jezsuita esküt idézi: a szegénység, és egy alázatos és elkötelezett egyház iránt. A mellkereszt emlékezteti a bíborost családja menekülésére, valamint jelenlegi megbízatására a migránsok és menekültek szekciójában. A vörös festék repedései a fán a sebeket, a szenvedést, a vért jelképezik, amely a keresztre feszítéskor és egy olyan világban folyik, amelyik elfeledkezik az együttérzésről és az igazságosságról. A világosabb szín fölötte Urunk és Üdvözítőnk feltámadását üzeni, az élet teljességét, amelyet ő hozott el nekünk – zárta a Vatikáni Rádiónak adott interjúját Michael Czerny bíboros.

07 december 2019, 14:48