Szentendre öröksége a szabadság iránti fogékonyság – interjú a város alpolgármesterével
P. Vértesaljai László SJ – Vatikán
Zarándokútjukkal szeretnének hozzájárulni Kucsera Ferenc szentendrei mártír káplán tanúságtételének megismertetéséhez és boldoggá avatási eljárásának a megindításához. Kucsera atyát száz évvel ezelőtt az 1919-es Tanácsköztársaság alatt ölték meg június 25-én a kommunista vörösőrség terrorlegényei, mert nem volt hajlandó kiadni a templom harangját félreverő nyolcgyermekes családapának a nevét.
Imádság, szentmise, találkozás Ferenc pápával
Dóra alpolgármester asszony a riportban elmondja, hogy nemcsak városvezetőként jöttek Róma, hanem elsősorban zarándokként érkeztek. Első programjuk ennek jegyében szentmise volt a vatikáni magyar kápolnában, ahol azért imádkoztak, hogy elinduljon Kucsera Ferenc, vértanú szentendrei káplán boldoggá avatási eljárása. Második programként a szerdai általános kihallgatáson találkoztak személyesen Ferenc pápával, akinek ajándékot nyújtottak át.
Emberi értékek mellet elkötelezett városvezetés
A kommunizmus 50 „csendes” éve után immár öt éve az elkötelezett városvezetés – a helyi plébános, Blanckenstein György atya támogatásával –, felvállalták azt a célt, hogy Kucsera Ferenc boldoggá avatásának az ügyét, életpéldája megismertetését és tiszteletének szorgalmazását közösen képviseljék. Kucsera Ferenc vértanú káplán példája ma is aktuális, mert ő a város polgárainak és a katolikus hívő közösségének áldozta az életét. Már vértanúsága előtt is kiállt az emberi értéke mellett egy olyan időszakban, amikor ezért büntetés járt. Újságot szerkesztett és jelentős közéleti szerepet is betöltött. Nemcsak a híveket szólította meg, hanem a város teljes lakosságát. Szerethető, nagyon nyitott személyiség volt, aki meg tudta szólítani a fiatalokat is.
A történelmi múlt tanító jeleire emlékezve
A római Magyar Akadémiára magukkal hozott kiállítás a rendszerváltás óta eltelt 30 esztendőhöz kapcsolódik, amennyiben a múltra utal „Tűrt és tiltott művészet Szentendrén a Kádár korszakban” címmel. Amikor országos viszonylatban nagyon szabad hangulat uralkodott a város művészei körében, akkor e friss és szabad levegő miatt nagyon sokan figyeltek fel akkor Szentendrére.
Város a szabadság levegőjében
A szabadság levegője a különböző korszakokban mindig jelen volt Szentendre életében, így éppen Kucsera Ferenccel a Tanácsköztársaság ideje alatt és utána a szabadon alkotó művészekkel az elnyomó kádári korszakban. Az emlékezésnek egyik legfontosabb formája az úgynevezett „Kucsera Ferenc számháború”, mely a város utcáiban, szűk sikátoraiban eleveníti fel a vértanú példáját.