2019.08.22 Mostra Havel a Rimini Meeting 2019.08.22 Mostra Havel a Rimini Meeting 

Vaclav Havel emlékkiállítás a Rimini Meetingen

Varga János atya, a bécsi Pázmáneum rektorának negyedik helyszíni tudósításában beszámol a cseh politikus emlékének szentelt kiállításról, Paul Gallagher érsek felszólalásáról az Európa újragondolása kérdéséről, valamint a vallásközi párbeszéd témáról rendezett kerekasztal beszélgetésről.

Varga János atya - Rimini

Köszöntöm a Vatikáni Rádió kedves hallgatóit Riminiből!

Félidejéhez érkezett a Meeting, de nincs szünet.

Az idei találkozó plakátjain egy arc, annak is egy része, egy szem látszik, a pupillával, mindez olyan végletes nagyításban, hogy a felvétel már pontokra esik szét.

A kép jól kifejezi az idei mottót: az által alakulunk amit, Akit nézünk.

Egymás szemébe nézni, a kölcsönösen figyelmes és szeretetteljes tekintet alakít minket, segít azzá válni, akivé lennünk lehet és kell.

Ennek mélységeit, részleteit kívánják a szervezők a 40. jubileumi találkozó programjaival megmutatni.

A Meeting egy kiállítása: „A hatalomnélküliek hatalma – Távkihallgatás Václav Havellel” a cseh politikus személyének állít emléket. Ehhez kapcsolódott szerda délelőtt egy előadás. Francesco Occhetta SJ Havelt olyan embernek nevezte, akinek hatalmában állt megváltoztatni a világot, mert a végsőkig szabad volt, saját énjéből indult ki és tett azért, hogy emberi értékeket állítson helyre, amiben társakra is talált. Havel mindig szelíden, de kérlelhetetlen keménységgel szállt szembe a totalitárius rezsimmel.

Emberi, közéleti, politikusi tanúságtétele, hogy nem emigrált, hanem hazájában maradt és vállalta akár a börtönt is.

Számára fontos volt, hogy minden politikai akcióban először a személyre és annak integritására gondoljon, és csak utána arra a társadalmi környezetre, amelybe a személy beilleszkedik. Havel nem volt katolikus, de kifejező kategóriái a személyek intelligenciájában és a népek szabadságában tovább él - mondta a jezsuita újságíró. Havel volt munkatársa, Pavel Fischer a kiállítást megtekintve úgy nyilatkozott: „ez megmutatta számomra, hogy gondolati öröksége teljes mértékben továbbadódott a mai ifjúság számára.”

 

Az „Emberi kreativitás és mesterséges intelligencia” témában Paolo Benanti, a Gregoriana Egyetem morálteológia és bioetika professzora, és Enrico Cereda, az IBM Italia elnöke beszéltek. Elhangzott: olyan mennyiségű adat áll rendelkezésre, amit az emberi értelem képtelen átfogni. Létezik a mesterséges intelligencia, és már a mindennapok részéve vált, szinte nem lehet mellőzni, de mindig fontos marad az ember, aki megalkotta és használja. A tavalyi Meeting mottójával szólva: „Az erők, amelyek a történelmet mozgatják ugyanazok, amelyek az embert boldoggá teszik.”

Jogok, kötelezettségek, Európa 1979-2019.  Abból az alkalomból, hogy 40 éves az Európai Parlament, Paul Richard Gallagher, érsek, a Szentszék külügyminisztere volt a Meeting előadója.

A bevezetőben Giorgio Vittadini elmondta: „Ahhoz, hogy a polgárok a kötelességeket teljesítsék, nem elegendőek a törvények. Szükség van a csodálatra, a lelkesedésre. Ez egy nemzetek fölötti államban könnyen alább hagy, csökken a felelősségtudat, gyengül az együttműködés, a részvétel, ha nincs meg az a szenvedély, mint a háború utáni években, ami De Gasperi meggyőződése volt: „Ha nem csináljuk meg Európát, Olaszországot sem fogjuk!”

Gallagher, érsek idézte a pápa 2018-as beszédét Európa újragondolásáról: „Az első, és talán legnagyobb dolog, amivel a keresztények hozzá tudnak járulni a mai Európához, az az, hogy emlékeztessék rá: Európa nem számok vagy intézmények összessége, hanem személyekből áll.” Személyekből, akiknek méltóságát a transzcendessel való kapcsolat adja meg. Nevük és arcuk van, ami a legintimebb és legmélyebb módon határozza meg őket, létük kapcsolat Isten végtelen Misztériumával. Ahogy az idei Meeting mottója szól: Neved azzal a pillantással született”. A név, az arc az Istennel való kapcsolatból születik, ami személlyé tesz minket. Ez a De Gasperi féle eredeti elv, az emberi személy evangéliumi testvériséggel átjárt felelőssége.

Ferenc pápa hozzáteszi: „elismerni, hogy a másik mindenekelőtt egy személy azt jelenti, hogy értékelem azt, ami egyesít vele.” Az, hogy személyek vagyunk, összekapcsol, közösséggé tesz minket.” A közösség egy fontos kifejezés, mert Európa terve abból a gondolatból származik, hogy népek közösségének adjon életet, amelyek kölcsönös kötelezettségekkel kapcsolódnak egymáshoz – hangsúlyozta a Szentszék külügyminisztere. A migráció kérdése kapcsán kiemelte, hogy újra fel kell fedezni a kötelességeket, jobban, mint a jogokat. A legnyilvánvalóbb kötelezettség az emberi szolidaritás a szükséghelyzetben, veszélyben lévő emberek iránt. A felebarát segítésének kötelességét egy másik, szintén fontos kell kiegészítse, az államok részéről, az integráció lehetőségének felkínálása a migránsoknak, valamint saját állampolgárai biztonságának biztosítása. Ebben az értelemben hangsúlyozza a Szentatya a személyes törődést, nem szabad az egyik kötelezettséget a másik elé helyezni, szükség van az óvatosság erényére, ami a kormányzás része. Egy nép, amely nem képes integrálni, jobb, ha nem fogad be senkit. Nem szabad azt gondolni, hogy a migráció kritika és szabályok nélküli folyamat lenne - idézte a főpap Ferenc pápát. Végül hozzá kell tenni – mondotta –, hogy a migránsoknak is vannak kötelezettségeik, például integrálódni, ami mindig lehetőséget is jelent.

A vallásközi párbeszéd jegyében „A toleranciától egymás megbecsüléséig” címmel kerekasztal-beszélgetésre került sor szerda este. Hogyan lehetséges a vallások közötti testvériség megélése a különbözőségek és számtalan ellentmondás ellenére?

A bevezetőben elhangzott: Az emberi testvériségről szóló, Abu-Dzabiban aláírt történelmi jelentőségű dokumentum egyértelműen mutatja a nyelvezet megváltozását, ami egy új szemléletmódot is jelent a személyek és vallások közötti találkozásban, kapcsolatban.

Alberto Ortega Martín érsek, Irak és Jordánia apostoli nunciusa elmondta: a beszélgetés címe Ferenc pápa marokkói beszédéből vett idézet, amely kijelöl egy utat. Mert természetesen fontos a tolerancia és jó volt idáig eljutni, de nem elegendő. Szükséges tovább menni egymás igaz elismerése és megbecsülése felé. Majd vázolta a katolikus egyház útját a II. Vatikáni Zsinat Nostra aetate dokumentumától, amely fontos és biztos vonatkoztatás pont marad, Szent VI. Pál, Szent II. János Pál és XVI. Benedek pápák vallásközi erőfeszítésein keresztül Ferenc pápa tevékenységéig. Alapvető fontosságú a személyes kapcsolatteremtés képessége, a baráti megbecsülés, mert a vallásközi párbeszéd alapvetően nem vallások, hanem különböző vallású személyek között zajlik. A Meeting 40 éves története, hozzájárulása a vallásközi párbeszédhez is ezt mutatja – mondta a nuncius.

Meghatározónak nevezte Ferenc pápa egyiptomi útját, mert a vallásközi párbeszéd nélkülözhetetlen a béke előmozdításának szolgálatában. Ott sok szó volt a nevelésről, a közös kezdeményezésekről, az együttműködésről.

A pápa megnevezett néhány alapvetően fontos pontot, amelyek segíthetik a párbeszédet: „az identitás kötelezettsége”, mert akkor tudunk párbeszédet folytatni, ha tudatában vagyunk saját önazonosságunknak, „az eltérőség bátorsága”: annak elismerése, hogy a másik fontos számomra, mert „a szeretet azt jelenti, hogy megerősítjük a másikat” és „a szándékok őszintesége”. Ferenc pápa találóan fogalmazta meg – emelte ki a nuncius: „A találkozás civilizációjának egyetlen alternatívája az összecsapás civilizálatlansága.”

Egy másik jelentős állomás ezen az úton a pápa 2019. februári rövid, de történelmi útja az Egyesült Arab Emírségekbe, amely új lapot nyitott a kereszténység és az iszlám történetében a testvériség megélésének tekintetében. Ennek alapvető feltétele, - idézte a nuncius a pápát – egyrészt, hogy „elismerjük, Isten az eredete az emberiség egyetlen nagy családjának, Ő, Aki mindennek és mindenkinek a Teremtője azt akarja, hogy testvérekként éljünk”, másrészt az ima, „a szívből jövő ima a testvériség helyreállítója”. A márciusi marokkói apostoli látogatás az eddigi utolsó esemény ebben a folyamatban. Amit a pápa „a párbeszéd új szakaszának” nevezett - idézte Martín érsek – hogy „a remény szolgálói legyünk a mai világban. Nem szabad kigyomlálni a különbözőségeket, ezeket Isten akarta. Azon kell csodálkozni, ha nem testvériségben járjuk együtt az élet útját.”

Ferenc pápa nagysága éppen ebben áll, hogy egy új látásmódot mutat és nem csak a jövőre, hanem a múltra vonatkozóan is, hiszen Ahmad et-Tajjeb főimámmal való találkozása Egyiptomban újraértelmezi Szent Ferenc történelmi tettét.

A negyedik nap este egyszemélyes színházi előadásra került sor a közkedvelt olasz komikus Gioele Dix monológjának címe is beszédes: „Szeretnék egy boldog ember fia lenni”.

Varga Jánost hallották Riminiből. Dicsértessék a Jézus Krisztus!

Varga János atya, a bécsi Pázmáneum rektorának tudósítása a Rimini Meetingről 4.
22 augusztus 2019, 16:02