Tölgyfa Tölgyfa 

Isten meglátogatja Ábrahámot – Martos Balázs atya elmélkedése az évközi 16. vasárnapra

„Meglátogatod a földet, és megöntözöd” – mondja a zsoltáros Isten életadó jelenlétéről a teremtett világban, majd így fejezi be imáját: „Minden ujjong és dalol színed előtt” (vö. Zsolt 65,10.14). A vallásos költészet egyfelől nem győzi számba venni Isten gazdagságának és bőkezűségének nyomait a teremtett világban, másfelől a teremtmény örömteli, felszabadult reakciójáról szól, amellyel magára talál, amikor Istenével találkozik.

Egy ilyen találkozás történetét halljuk vasárnap első olvasmányként. Ábrahám történetéről van szó. Isten meghívta, hagyja el ősei földjét egy új haza reményében. Ábrahám – akkor még Ábrám néven – ki is vonult, útra kelt, Isten pedig újra meg újra megerősítette: földet és utódokat ad neki. Ennek a bizonyos találkozásnak ez az ünnepélyes ígérete, amelyet az Úr Ábrahámnak befejezésként szűkszavú határozottsággal tesz: „A jövő évben ezidőtájt visszajövök, feleségednek, Sárának addigra már fia lesz.” Ami eddig előbb távoli sejtés, a csillagos éjszakában megfogalmazott ígéret, újra meg újra beláthatatlan messzeségbe tűnő, Istennél mégis lehetséges kijelentés volt csupán, lám, megérkezett a véges időbe, a napok, hónapok évek körforgásába. Egy év múlva Sárának fia születik. Ezzel a hírrel látogatja meg az Úr Ábrahámot.

Ábrahám azonban kezdetben mit sem tud erről. Az elbeszélés talányosan kezdődik. Az Úr érkezéséről van szó, mégis három vendégről beszél a szöveg. Ábrahám „földig hajol” vendégei előtt, ám a kifejezést úgy is fordíthatnánk, hogy „földre borul”, „leborul”, vagyis azonnal tudja, hogy Istennel találkozik. Talán ennél is látványosabb, ahogy a déli melegben a sátor bejáratánál pihenő pátriárka megelevenedik, előzékenyen ajánlkozik, izgatottan tesz-vesz, siet, hogy mindent előkészítsen. Mindenre gondolnia kell, háztartásának tagjait sorra vonja be a vendéglátás gondjába: Sárának a lepénysütést, szolgájának a frissen levágott borjú elkészítését adja feladatul. „Végy gyorsan három adag lisztet”, mondja feleségének, és a szolgának is „sietve” kell a dolgát tenni. Maga Ábrahám is szinte izgatott gyorsasággal kínálja vendégszeretetét titokzatos vendégeinek: szapora szavakkal felfrissüléshez vizet, pihenéshez helyet, étkezéshez „egy falat kenyeret” ajánl. Ebből lesz lepény, tej és vaj, ízes borjúhús. Ábrahám állva várja meg, újra csak a lehető legnagyobb tisztelettel, hogy vendégei elfogyasszák, amit hozott: egyszerű, de igen bőséges étkezést, amellyel a nomád körülmények között fejedelemnek bizonyul.

Ábrahám tehát siet, hogy mindent megadjon, amire vendégeinek szüksége lehet, Isten pedig nem utasítja el a szíveslátást. A titokzatos látogató alig lép ki méltóságos csendjéből, előbb csak annyit mond: „Tedd, amit mondtál.” Később Sára után érdeklődik – „Hol van a feleséged, Sára?” – mintegy jelezve, hogy az ígéret róla, neki is fog szólni, most már nem csak a sürgölődő családfőre számít az Úr. Végül elhangzik az ígéret, amelyet már idéztünk: Sárának fia fog születni. A történet hordoz valamit abból az ünnepélyes lassúságból, amely a keleti embereket méltóságukban jellemzi. A sietség amúgy sem az urak, hanem szorgos szolgák sajátossága. Másfelől a történet éppen így kinyilatkoztat valamit Istennek abból a súlyos, ámde mindig szeretetteljes jelenlétéből, amellyel a mi szorgoskodásunkat, tenni, segíteni, változtatni vágyakozásunkat elfogadja, saját tervének részévé teszi, végtelen idejébe befogadja.

Mamre terebintje, vagyis Mamre tölgyese Hebronban van (vö. Ter 13,18), Makpéla barlangjával szemben, ahová majdan Sárát meg Ábrahámot, sőt Izsákot, Rebekát, Leát és Jákobot is temetni fogják (vö. Ter 23,19; 25,9; 49,31; 50,12köv). Az Ábrahámnak adott születés-ígéret még nem törte meg az élet és halál körforgását, csak az emlékezés, a sírig tartó és sírokat ápoló hűség képében. Isten újabb látogatása Fiában már örök életet ígér: „Akik befogadták, azoknak hatalmat adott, hogy Isten gyermekei legyenek…” (vö. Jn 1,12-13).

Évközi 16. vasárnap, C év

Martos Balázs atya elmélkedése az évközi 16. vasárnapra
18 július 2019, 14:50