Ferenc pápa Balázsfalván a hét görögkatolikus püspök boldoggáavatási szertartásán Ferenc pápa Balázsfalván a hét görögkatolikus püspök boldoggáavatási szertartásán 

A szabadság és irgalmasság ajándékát hagyták örökségül a vértanú püspökök - Micaci Cristian Balázsfalváról

Az erdélyi magyar újságíró, aki végigkövette Ferenc pápa háromnapos romániai apostoli látogatását, vasárnap a hét görögkatolikus vértanú püspök boldoggáavatása után összefoglalta a nap történéseit.

Micaci Cristian - Balázsfalva

A vértanúság és az arról való megemlékezés jegyében zajlott Ferenc pápa romániai apostoli látogatásának utolsó napja, 2019. június 2-án. A látogatás post-Csíksomlyó részében a figyelem központjába a görög katolikus egyház került. Mindegyik egyházmegye igyekezett a Szentatyát egy számára jellemző értékkel fogadni, azt kihangsúlyozni. Míg Csíksomlyón a fél évezredes zarándoklati hagyomány került előtérbe, a múlt örökségére és a gyökerekhez való ragaszkodásra került a hangsúly, a Iasi egyházmegyében erőteljesen megmutatkozott a jövő, a gyermekek, fiatalok és családok bevonásával szervezett fesztivál jellegű találkozón. Gyermeknapon egy olyan értéket mutatott meg a iasi egyházmegye, a családot, amely helyben is nagy és komoly kihívások előtt áll a nagyméretű kivándorlás miatt.

A román és magyar latin egyházak meglátogatása után a keleti rítusú katolikusok kerültek sorra, a velük való találkozás zárta az egyházfő romániai körútját. És hát hol máshol fogadhatnák a görög katolikusok Ferenc pápát, ha nem Balázsfalván, azon a helyen, amely nem csak vallásos töltete miatt fontos számukra, hanem nemzetiségi szempontból is sokat jelent.

Több tízezer ember érkezett a délerdélyi kis településre – egyes becslések szerint több mint az 50.000 regisztrált személy – hogy itt köszöntse Ferenc pápát, aki a görög rítusban bemutatott liturgia keretében boldoggá avatott hét mártír püspököt, akik az elmúlt évszázad első felében tomboló emberidegen ideológiának az áldozataivá váltak, hitükhöz, a Vatikánhoz, a Szentatyához való kitartó ragaszkodásuk miatt. Lucian Mureșan bíboros, balázsfalvi metropolita érsek köszöntötte a péterutódot a Szabadság mezőn, felidézve XII. Piusz pápának azt az 1952-ben kifejezett vágyát, hogy megcsókolhassa láncait azoknak, akik hitükért üldözést szenvednek. „Íme Péter most itt van, hogy megerősítsen hitünkben, hogy megcsókolja és meggyógyítsa sebeinket” – fogalmazott a bíboros.

Prédikációjában Ferenc pápa a János 9,1 evangéliumi részről beszélt, a vak meggyógyításáról. A vak nem csak a saját látásképtelenségével kellett megküzdjön, hanem a körülötte levők vakságával is, mondta a Szentatya. Ugyanígy egy olyan ideológia, amely eltávolodott az embernek és jogainak a központba való helyezésétől, elvakította egyesek szívét, és olyan cselekedetekre vezette őket, amelyek sok szenvedést okoztak. Ilyenné válik az emberi szív, ha központban nem a személyek állnak, hanem személyes érdekek, megbélyegzések, elméletek, ideológiai elvonatkoztatások. Ezek elvakítanak mindent és mindenkit. Istennek azonban más a logikája, Ő az embert és annak arcát keresi, sebeivel és történelmével. Ezek a vidékek megismerték az ilyen ideológiák okozta szenvedést, ideológiák, amelyek nem tűrnek meg eltérő hangokat, inkább megsemmisítik azt, ami nem egyezik meg velük. A hét püspök, akit ma boldoggá avatunk tudták vállalni népük szeretetéből és hitük melletti kitartásból a szenvedést, erőszakra nem erőszakkal válaszolva, sőt imádkozva üldözőikért. Ezek a hitbajnokok a román népnek egy értékes örökséget hagytak ajándékba: szabadságot és irgalmasságot.

A Szentatya említést tett arról, hogy nem csak a keleti, hanem a nyugati egyház is meghozta áldozatát, majd figyelmeztetett a napjainkban is felkerekedő és megerősödő szélsőséges ideológiák veszélyeire, amelyek megkérdőjelezik az alapvető keresztény értékeket, a családot, gyökerek nélkül hagyják a gyermekeket. A Szűzanya és az új boldogok oltalmába ajánlotta Ferenc pápa a görög katolikus egyházat, és arra buzdította a híveket, hogy a szabadság és az irgalmasság tanúi legyenek.

A szentmise után, romániai apostoli útjának végén Ferenc pápa megköszönte az őszinte fogadtatást, amelyben részesült: az államelnöknek, a hatóságoknak, Dániel ortodox  pátriárkának, és az ortodox egyház szent Szinódusának. Köszöntötte a bíborost, a meglátogatott egyházmegyék püspökeit, papjait és híveit, mindenkire Isten áldását kérve.

A szentmise helyéről távozva, a nagyszebeni repülőtér felé való utazása előtt Ferenc pápa meglátogatott még egy romák lakta negyedet Balázsfalván, mintegy a perifériára szorultak iránti odafigyelés jeléül. Beszédében bocsánatot kért az egyházfő az ezt az etnikai csoportot a történelem folyamán ért sérelmek és megkülönböztetés miatt, amelyből a katolikus egyház is sajnálatos módon kivette a részét.

A nagyszebeni repülőtéren Klaus Johannis államelnök búcsúztatta Ferenc pápát, mielőtt erdélyi földről elhagyta volna Romániát.

Szent Péter apostol utódja elhintette a jó magot, átadta az üzenetet minden csoportnak külön-külön és mindegyiknek saját otthonában. A Szentlélek bizonyára munkálkodik azon, hogy ez a mag jó gyümölcsöt hozzon, még akkor is, ha ez egy hosszabb folyamat, nem azonnal történik.

02 június 2019, 18:18