Interjú Jungbert Bélával, a Jeruzsálemi Szent Sír Lovagrend magyarországi helytartójával

P. Vértesaljai László SJ – Vatikán

42 ország 52 helytartóságában a lovagrend több mint 30 ezer tagja működik  

A Jeruzsálemi Szent Sír Lovagrend szokásos évi találkozására került sor az európai helytartók szintjén, most ezúttal azonban kibővült az öt évenként esedékes „világ-konzulta”, világszintű tanácskozás miatt. Ez a tanácskozás egy általános seregszemle, amit jó mutatnak a számok: 42 ország 52 helytartóságában a lovagrend több mint 30 ezer tagja működik. Elsődleges vállalásuk a szentföldi keresztények szülőföldükön megmaradásuk előmozdítása és helyben történő megsegítésük. Céljaik megvalósítására az utóbbi évben 16,5 millió eurót (kb. 5 milliárd 200 millió Ft) gyűjtött össze a Lovagrend.

A Szentföldön nincs vallásüldözés, de a vallásszabadság korlátozott

A mostani világtanácskozáson Pierbattista Pizzaballa ferences érsek, szentföldi apostoli adminisztrátor, aki az egész Szentföld katolikus keresztényeinek hivatalos elöljárója, a tanácskozáson tartott felszólalásában hosszú, átfogó áttekintést adott a szentföldi keresztények helyzetéről. A szentföldi keresztényeket ugyan nem éri hitük miatt vallásüldözés, de a vallásszabadság korlátozott, a diszkrimináció létezik, és fennáll a jogbiztonság hiánya.

Hármas feladat: a jézusi személyes hitelesség, az egyház egységének az őrzése, a szentföldi keresztények megmaradásának elősegítése

Pizzaballa érsek három feladattal bízta meg a Lovagrendet. A legelső a Jézus melletti személyes tanúságtétel, a második az Egyház iránti hűség és az Egyház egységének az őrzése. A harmadik megbízatás a szentföldi keresztények konkrét támogatása. A Szentföld mindig is egy vitatott jogállású, politikai nehézségekkel telítet térség volt, megoldatlan válságokkal, elakadt békefolyamatokkal. Az ilyen körülmények között folytatott küldetésükben kaptak most megerősítést, hogy imával és szolgálattal, valamint konkrét anyagi segítséggel, humanitárius alapon próbálják az ottani keresztények megmaradását elősegíteni.  

Találkozás a Szentatyával, aki a „fehér vértanúság” jelentőségét hangsúlyozza  

A Jeruzsálemi Szent Sír Lovagrend világszintű tanácskozásának a végén a Szentatya hivatalos audiencia során fogadta a helytartókat és fontos üzenettel fordult hozzájuk. Ferenc pápa kiemelte a „fehér vértanúság” jelentőségét, mely egy csendes, egész életen át tartó tanúságtételt jelent. A Szentszék a térségben a Jeruzsálemi Latin Patriárkátus révén van jelen, amit jelenleg Pierbattista Pizzaballa ferences érsek képvisel szentföldi apostoli adminisztrátor minőségben. Pizzaballa érsek hosszú évtizedeken keresztül szolgált a Szentföldön, mint ferences kusztosz. Beszél arabul is, jól ismeri a helyi körülményeket és így szerepe az iránytűhöz hasonlítható. Pizzaballa atya a Lovagrend erőfeszítéseinek a fokozását kérte, de azt is jelezte, hogy ne térjenek olyan útra, mely túllépne egy egyházi lovagrend illetékességén.    

A szentföldi keresztények száma fokozatosan csökken, jelenleg közel 400 ezren vannak

Pizzaballa atya azt is látja, hogy a szentföldi keresztények helyzete a folyamat tekintetében egyre inkább rosszabbodik, a Szentföldön élő keresztények száma még csak nem is stagnál, hanem jelentősen csökken Az őshonos katolikus keresztény közösség arab nyelvű palesztin. Ők adják a többséget, akiknek saját papságuk, plébániáik, iskoláik, saját intézményeik, kórházaik vannak. Ők Izraelben 150 ezren vannak, a palesztin területeken, mint Jerikó, Náblusz, Hebrón, Betlehem, mintegy 40-45 ezer palesztin keresztény él. A tengerparti Gázai-övezetben csak pár százan vannak.

A Szentföldhöz tartozó Jordániában mintegy 180 ezer katolikus él, sokan menekültek        

A közhiedelemmel ellentétben Jordánia is a Szentföld részét képezi, mint a Jordán folyótól keletre fekvő területek. Hagyomány szerint a Szentföld azt a területet jelenti, ahol az Úr Jézus a földi életében élt, márpedig a Jordánon túli területeken is járt. Jordániában kb. 180 ezer katolikus keresztény él. Ezekhez a szentföldi keresztényekhez sorolhatók azok a római rítushoz tartozó olyan menekültek, akik Szíriából vagy Irakból érkeztek, káldeusként vagy maronitaként és akiknek lelkipásztori ellátását Jordániában a katolikus egyház végzi.

Migránsokat Izrael nem fogad be, mert rendkívül bonyolult a bejutás lehetősége adminisztratív úton. Ezzel szemben nagy számban érkeznek olyan migránsok, akik nem illegális migránsok, hanem időszaki munkavállalási engedély jegyében tartózkodhatnak Izraelben, mindössze három évig, utána el kell hagyniuk az országot. Közülük sokan a Fülöp-szigetekről érkeznek és az ideiglenes vendégmunkások jó része katolikus. E mintegy 30-40 ezres közösség számára Pizzaballa atya Tel-Aviv központtal létrehozott egy új karitász intézményt, melyben megfelelő számú egyházi személyzet segíti őket és gondoskodik lelkipásztori ellátásukról.   

A szentföldi keresztények többsége keleti ortodox, szír, örmény és kopt keresztény

A Szentföldön élő különféle keresztény közösségek között a katolikusok – akiket a helyiek „latinoknak” hívnak – kisebbséget alkotnak, mert a többség görögkeleti. Rajtuk kívül vannak még szírek, örmények, koptok… Velük ökumenikus szinten tartanak kapcsolatot, a többi istenfélő, jóakaratú emberrel pedig a párbeszéd útján próbálnak kapcsolatot teremteni.