„Erkölcsi katasztrófa” – DiNardo bíboros nyilatkozata a pennsylvaniai egyházi visszaélésekről
Vertse Márta – Vatikán
„Két héttel ezelőtt megosztottam veletek szomorúságomat, haragomat és szégyenemet a Theodore McCarrick érsekre vonatkozó, közelmúltban feltárt hírek miatt” – kezdi nyilatkozatát az USA püspöki konferenciájának elnöke. Ezek az érzések még inkább elmélyülnek a pennsylvaniai jelentés fényében.
Megtérésre és konkrét változásokra van szükség
Olyan spirituális válsággal nézünk szembe, amely nem pusztán spirituális megtérést követel, hanem gyakorlati változásokat is, hogy elkerüljük a múlt bűneinek és hibáinak megismétlését.
Hatékonyság és a világiak jelentős bevonása
Az USA Püspöki Konferenciájának Végrehajtó Bizottsága a következő három célt jelölte ki: (1) vizsgálatot kell lefolytatni a McCarrick érsekkel kapcsolatos kérdésekben; (2) új, bizalmi csatornákat kell megnyitni a püspökök elleni panaszok megtételére; (3) érdekképviselet létrehozása a jövőbeli panaszok hatékonyabb megoldására.
Ezeket a célokat három szempont szerint kell megvalósítani: valós függetlenség, megfelelő hatáskör, a világiak lényeges vezető szerepe.
Az USA főpásztorai már megkezdték egy konkrét terv kidolgozását e célok elérésére, szakértők, világiak és klerikusok, valamint a Vatikán képviselőinek bevonásával. A tervet a püspökök novemberi közgyűlésén ismertetik, DiNardo bíboros pedig személyesen, Rómában mutatja majd be ezeket a célokat és szempontokat a Szentszéknek.
A legfőbb, mindenek felett álló cél egy erősebb védelem megvalósítása az egyházban a szexuális visszaélésekkel és bárkivel szemben, aki ezeket leplezni kívánja. Olyan védelmet kell biztosítani, amely a püspököket az átláthatóság és az elszámoltathatóság legszigorúbb normái elé állítja.
A továbbiakban DiNardo bíboros részletezi a célkitűzéseket:
Az első célt illetően a McCarrick érsekkel kapcsolatos kérdések kivizsgálására felkérik a Vatikánt, hogy apostoli vizitáció keretében végezze el ezt a feladatot, főleg világi szakértők bevonásával. A cél, hogy a jövőben biztosítsák a kiskorúak, szeminaristák és minden sebezhető személy védelmét.
A második cél, hogy megkönnyítsék a püspökök által elkövetett visszaélések feljelentését. A 2002-ben kiadott püspöki kötelezettség vállalási nyilatkozatból nem derül ki világosan, hogy az áldozatok milyen utat kövessenek a püspökök szexuális visszaéléseinek feljelentésekor. Szükség van a dokumentum frissítésére, továbbá egy széleskörű, megbízható harmadik fél általi feljelentés mechanizmusának a kidolgozására. Ezek az eszközök már működnek sok egyházmegyében és a közszférában.
A harmadik cél a püspökök elleni panaszok megoldására irányuló jobb eljárások támogatása. Például a kánonjogi eljárásoknál figyelembe kell venni konkrét javaslatokat, amelyek gyorsan, világosan és átláthatóan meghatározzák, hogy az eljárás minden szakaszában milyen korlátozásokat lehet kiszabni a püspökre.
A három célt a következő három kritérium szerint valósítják meg:
Az első kritérium a valós függetlenség. A püspök elleni panasz legyen mentes bármiféle részrehajlástól vagy indokolatlan befolyástól. Az egyházi struktúrák ne tegyék lehetővé, hogy a püspökök megakadályozzák az ellenük irányuló panasztételt, megakadályozzák a kivizsgálást vagy elferdítsék azok döntését.
A második kritérium az egyházi tekintélyhez kapcsolódik, mivel csak a pápának van tekintélye arra, hogy fegyelmezzen, vagy eltávolítson egy püspököt. Az USA püspökei olyan intézkedéseket hoznak, amely tiszteletben tartja a tekintélyt és oltalmazza a sérülékenyeket az egyházi hatalom visszaélésétől.
A harmadik szempont a világiak lényeges bevonása. A világiak szakértelemmel rendelkeznek a kivizsgálás, a bűnüldözés, a pszichológia és egyéb kapcsolódó tudományágak terén, jelenlétük megerősíti az amerikai püspökök elkötelezettségét a valós függetlenség szempontját illetően.
A visszaélések egyik gyökere a püspöki vezetés kudarca
Végül DiNardo bíboros alázatosan bocsánatot kér mindazért a mulasztásért, amely püspöktestvéreit és őt magát terheli. McCarrick érsek tetteinek és a pennsylvaniai visszaéléseknek az egyik gyökere mindenképpen a püspöki vezetés kudarca. Ennek eredményeként Isten szeretett gyermekeinek nagy számát magukra hagyták, hogy egyedül nézzenek szembe a hatalom visszaélésével. Ez erkölcsi katasztrófa. Ennek a katasztrófának szintén része, hogy olyan sok hűséges papot, aki az életszentségre törekszik és odaadóan végzi szolgálatát, szintén beszennyez ez a kudarc.
Ima, bűnbánat, újbóli elkötelezettség az életszentségre – ez most a püspökök feladata
„Szilárdan elhatározzuk, hogy Isten kegyelmének segítségével, soha nem ismételjük ezt meg. Nincsenek illúzióim azzal kapcsolatban, hogy milyen mértékben károsult a püspökökbe vetett bizalom a múlt e bűneinek és hibáinak következtében” – írja nyilatkozatában a bíboros. A most felvázoltak mindössze a kezdetet jelentik, további lépésekre kerül majd sor. Végül a hívek imáit kéri, hogy a püspökök ebben az időszakban gondolkozzanak el a történteken, bánják meg a bűnöket és ismét elkötelezzék magukat az életszentségre, hogy egyre inkább hasonuljanak életükkel Krisztushoz, a Jó Pásztorhoz.