BOSNIA-RELIGION-CATHOLICISM BOSNIA-RELIGION-CATHOLICISM 

Puljić bíboros: Európa őrizze keresztény gyökereit az iszlám radikalizmussal szemben

Vinko Puljić bíboros, Szarajevó érseke a Sir olasz katolikus hírügynökségnek adott nyilatkozatában beszámol arról a nehézségről, mellyel a Bosznia-Hercegovinában élő katolikusoknak kell szembenézniük napról-napra. Egyfelől Nyugat-Európa folyamatosan félreérti az ottani bonyolult etnikai-vallási helyzetet, másfelől pedig, miközben a helyi katolikusokat hátrányos helyi politikai megkülönböztetés éri, addig az országba bevándorló muzulmánok, köztük iszlám radikalisták helyi állami és külföldi támogatást élveznek.

P. Vértesaljai László SJ – Vatikáni Rádió          

„Európának újra fel kell fedezni saját gyökereit, saját keresztény identitását, mert csak így kerülheti el az iszlám radikalizmus fenyegetését” – jelentette ki Vinko Puljić szarajevói bíboros-érsek, Bosznia-Hercegovina katolikus egyházának prímása, abból az alkalomból, hogy ezekben a napokban a Szükséget Szenvedő Egyház katolikus segélyszervezet gyűjtési kampányt indított „Nincs Európa Krisztus nélkül” címmel, hogy ezáltal segítsék az ukrajnai Vinnicja város Redemptoris Mater szemináriuma növendékeit és a szarajevói II. János Pál pápa nevét viselő ifjúsági centrumot.

Évente tízezer katolikus hagyja el Bosznia-Hercegovinát   

Vinko Puljić bíboros tájékoztatása szerint évente mintegy tízezer horvát származású katolikus hagyja el az országot. Az 1992-ben kitört háború előtt a mai Bosznia-Hercegovina területén 820 ezer katolikus élt, mára ez a szám 430 ezerre csökkent, gyakorlatilag megfeleződött a katolikusok száma. Európa megfeledkezik rólunk! – nyilatkozta Puljić bíboros, szinte megismételve azokat a szavakat, melyeket három éve, 2015 júniusában, Ferenc pápa szarajevói látogatása előtt mondott. A katolikusok elvándorlásának az oka - a bíboros szerint - helyzetük jogi és politikai egyenlőtlensége. Sokaknak nincs munkájuk, mások pedig, noha dolgoznak, nem tudnak tovább élni egy olyan országban, melyben nem élvezik a mindenki mást megillető jogokat.

Hátrányosan megkülönbözetett katolikusok

A helyi katolikusokat az 1995-ös daytoni egyezmény mindkét politikai entitásában, a Bosznia-Hercegovinai Föderációban és a Szerb Köztársaságban egyaránt diszkrimináció éri. A muzulmán Föderációban a bosznia-hercegovinai horvátok a katolikus hit miatt, a Szerb Köztársaságban pedig horvát nemzetiségük miatt szenvednek hátrányos megkülönböztetést. A szarajevói bíboros-érsek leszögezi, hogy a nemzetközi közösséget ebben felelősség terheli, mert nem nyújtja a katolikus közösségnek ugyanazt a segítséget, mint amit a többi helyi etnikumnak illetve felekezetnek megad.

A helyi egyház elkötelezettsége a tolerancia előmozdításáért   

A helyi katolikus közösség arra törekszik, hogy előmozdítsa a megbékélés, a békés együttélés szellemét, különféle kezdeményezéseken keresztül. Ennek legmarkánsabb jele a szarajevói II. János Pál pápa ifjúsági centrum, melynek tagjai befogadnak maguk közé más felekezetű fiatalokat is. Ám ezt a munkát egyedül nem tudjuk elvégezni, mert mi csak egy kisszámú közösség vagyunk – nyilatkozta Puljić bíboros, majd megköszönte a Szükséget Szenvedő Egyház katolikus segélyszervezet hathatós támogatását.

Az iszlám radikalizmus fenyegetése Bosznia-Hercegovinában                  

Az arab országok nagy beruházásokba fogtak, mecseteket építenek, új falvak egész sorát emelik azok számára, akik saját országaikból oda érkeznek. A helyi muzulmánokkal jó a kapcsolatunk, de az arab világból érkezett radikalizálódott muzulmánokkal nehéz párbeszédet folytatni. Főként azért, mert politikai szinten szándékosan nem veszik figyelembe  a jelenlétünket. Bosznia-Hercegovina egy közismert kapu az Európába bejutáshoz a radikális iszlám világ számára, mely gyorsan terjed az öreg kontinensen. Sajnos Európa nem ismeri jól az iszlámot és nem tudja mit is jelent közelről egymás mellett élni a radikális iszlámmal. Mindennek a megfékezéséhez szükség van arra, hogy Európa felfedezze saját keresztény gyökereit. Ma csak az anyagi szempont számít, az ember spirituális jellege már nem. Európának meg kell tanulnia megőrizni  a keresztény gyökereit, különben továbbra is félnie kell a radikalizmustól – nyilatkozta Vinko Puljić szarajevói bíboros-érsek.          

04 augusztus 2018, 12:09