Július 11. Szent Benedek, Európa védőszentjének ünnepe: ragyogó csillag

Salvatore Tropea/Somogyi Viktória - Vatikán

Norciai Szent Benedek földi maradványainak áthelyezése ünnepén a bencés rend alapítója továbbra is a reményt képviseli azokon a helyeken, ahol életét töltötte. Az Európa védőszentjéről elnevezett bazilika Norciában lassan-lassan újjáépül. Idén is megtartották a bencés fáklyásmenetet Olaszországban és még Németországba is eljutott a béke üzenetét hordozva körbe. Ferenc pápa március 7-én áldotta meg a fáklyát az általános kihallgatáson. A közép-olaszországi régiót sújtotta földrengés károsultjai emlékezetébe bevésődtek Ferenc pápa szavai, amelyekkel a reményről és a szívek újjáépítéséről beszélt, ahogy saját korában Benedek is tette az öreg kontinens újjászületésének világítótornyaként.

Ragyogó csillag egy sötét évszázadban

Szent Benedek a közép-olaszországi Norciában született Kr. u. 480-ban. Nagy Szent Gergely pápa „ragyogó csillagnak” nevezte egy olyan korszakban, amelyet az értékek súlyos válsága jellemzett. Benedek tanítása a római civilizáció bukása után érkezett és alapvető jelentőségű volt az európai kultúra születése folyamatában. Legfontosabb munkája a bencés Regula, amelyet Kr. u. 530 körül írt: a monasztikus élet kézikönyve és imakódexe. A szent arra buzdította a szerzeteseket, hogy tartsák szem előtt a szívüket és ne kételkedjenek soha Isten irgalmasságában. Megérzései nem csak a szerzetesség, de a szegények, a zarándokok számára is a gondviselésszerű reményt testesítették meg. Benedek, Szent Skolasztika testvére, a római kor túlkapásai és a barbárok erőszaka után újdonságot hozott, amely abban állt, hogy ne a társadalmi feltételekre vagy a gazdagságra figyeljenek az emberek, hanem a személyre, aki Isten képmására teremtetett.