Béta verzió

Cerca

Vatican News
Boldog Brenner János vértanú pap Boldog Brenner János vértanú pap 

Amato bíboros Brenner János boldoggá avatásáról: a szeretet civilizációja végül győzedelmeskedik

Május elsején 11 órakor Szombathelyen Angelo Amato bíboros, a Szentté avatási Kongregáció prefektusa ünnepélyes szentmise keretében a boldogok sorába emelte Brenner János vértanú papot. A kommunizmus vértanújának életszentségéről és életáldozatáról kérdezte a Vatican News olasz adása a vatikáni főpásztort.

Roberto Piermarini/Gedő Ágnes – Vatikán

Bíboros úr, május elsején kerül sor Szombathelyen Brenner János vértanú, egyházmegyés pap boldoggá avatására. Mit tudunk az életéről?

Brenner János Szombathelyen született 1931. december 27-én, és 1957. december 15-én szenvedett vértanúságot. Még nem töltötte be 26. életévét, és csupán két éve szolgált papként. 1948-ban öltötte föl Zircen a ciszterciek novícius öltözékét. Miután a kommunista rezsim feloszlatta a szerzetesrendeket, a szombathelyi szemináriumban fejezte be tanulmányait. 1955-ben szentelték pappá, káplánként hittant oktatott gyermekeknek. Ez azonnal kivívta a rendszer ellenszenvét, amely nem nézte jó szemmel a gyerekek keresztény nevelését.

Hogyan következett be a vértanúsága?

Életrajzában van egy prófétai jel. Amikor gyerek volt, a kis János egy iskolai előadáson Szent Tarzíciusz vértanút személyesítette meg, akit a III. században öltek meg a római keresztényüldözés idején, miközben az oltáriszentséget vitte a betegeknek. János atya vértanúsága éppen így történt. 1957. december 14-e éjjelén egy fiatalember hívta, aki korábban nála ministrált, hogy elvigye a betegek szentségét haldokló nagybátyjának. A fiatal káplán nyakába akasztotta tarsolyát az oltáriszentséggel és azonnal útnak indult. De kelepcébe csalták. Azon a hideg éjjelen a keresztény hit elleni gyűlölet újabb áldozatot szedett. János atya erőszakos és halálos kimenetelű agressziót szenvedett el. Több, mint harminc késszúrással végeztek vele. 1957. december 15-én hajnalban találtak rá Zsida határában. Bal kezét a mellére szorítva védte az eucharisztiát, mint a vértanú Tarzíciusz. Gyilkosait soha nem azonosították és ítélték el.

Hogyan lehetséges ilyen barbárságot elkövetni egy védtelen pappal szemben egy olyan dicsőséges múltú nemzet esetében, mint Magyarország?

Sajnos azokban a tragikus években – nem is olyan régen – Magyarországon kegyetlen kommunista katolikusüldözés folyt. Az egyházat támadták és megalázták papjain és a hívein keresztül. 1948. december 26-án például letartóztatták Mindszenty József bíborost és életfogytiglani börtönre ítélték. 1950 nyarán mintegy 2500 egyházi személyt deportáltak, augusztusban bezárták Budapesten a teológiai fakultást. A rezsim létrehozta a békepapi mozgalmat, azzal a szándékkal, hogy széthúzást és megosztást szítson a papság körében.

1956-ban volt a híres magyar forradalom. Milyen következményekkel járt?

1956. október 23-án kitört a magyar forradalom Budapesten, de azonnal vérbe fojtották közel 10 ezer áldozat, főként diákok és munkások élete árán. A rendelkezésünkre álló – még nem teljes – adatok szerint 1500 egyházmegyés papot és szeminaristát és közel 500 szerzetest bebörtönöztek és igazságtalanul halálra ítéltek. Ezek közül az áldozatok közül néhányat már boldoggá avatott az egyház, például Meszlényi Zoltán (1892-1956) esztergomi segédpüspököt, aki koncentrációs táborban halt meg, vagy Sándor István szalézit (1914-1953), akit kirakatperben ítéltek halálra.

Mi volt az indíték János atya vértanúsága esetében?

A rezsim tiltása ellenére János atya az evangélium szerinti jóságra nevelte a fiatalokat, arra, hogy tiszteljék felebarátjukat, támogassák a rászorulókat, segítsék elő az társadalmi egyetértést, és a családi összhangot. Ez irritálta a hatalmon lévő pártot, amelyik magának tartotta fenn az ateista és keresztényellenes nevelés monopóliumát.

Azt kérdezzük akkor magunktól, hogyhogy ezt a jó és ártatlan papot megölték…

Ez a rossz misztériuma, amelyik beszennyezi a történelmet, megrontja az ember szívét, amelyik Ábelre emeli gyilkos kezét, amelyik keresztre feszíti Jézust. Ez a konkoly, amelyik megfertőzi a jó búzatermést, amit azonban majd elpusztít a tűz. A történelem és a hit azt tanítja nekünk, hogy az ateista és véres rezsimek embertelensége elmúlik, megtöltve halottakkal a folyókat, szégyent és megvetést hagyva maga után. A szeretet civilizációja marad és győzedelmeskedik, hogy megerősítse szívünkben a hiteles emberi érzéseket, amelyeket Isten a teremtéskor ültetett el benne: a szabadság, az igazság, a testvériség, a tisztelet és a béke érzéseit.

Interjú Amato bíborossal
01 május 2018, 11:45